Archaikus kori hydria

A teljes épségben fennmaradt edény minden valószínűség szerint spártai műhelyben készült, a város és tágabb területe, Lakónia 650r550 közti fénykorában. Spárta ekkor, a róla később kialakult képpel ellentétben, a görög kultúra egyik jelentős központja volt. Irodalmi és zenei életének név szerint híressé vált alakjain kívül ebben nagy része volt a városállamban kevésre becsült kézműves-mestereinek is, akik az elefántcsont és terrakotta szobrászat mellett elsősorban a bronzművességben tanusították a helyi műhelyek jelentőségét. Fő műfajaik közé tartoztak a lakomákon a borral való keverésre használt vizet tartalmazó, de győzelmi vagy fogadalmi ajándékként is ismert hydriák. A budapesti példány azzal emelkedik ki a mintegy hatvan ismert példány közül, hogy hátsó fülét fölül egyedülálló módon a szokásos állatfejek helyett két emberi arc díszíti; kevés párhuzama van a fül alján ábrázolt két kígyó közt fejét két mellső mancsára tevő orszlánnak is. A spártai bronz hydriák népszerűségét jelzi, hogy egy valamivel későbbi példányuk Ártándon, a magyar-román határon szkíta fejedelmi sírból került elő: egyelőre az archaikus görög művészet egyetlen képviselője magyarországi leletből.